Trianon-kert

A Nagy-Magyarország Park Trianon-kertjében található a múzeum Magyar Kálvária 1918-1920 elnevezésű kiállítása, és a Négy Égtáj irredenta szoborcsoport.

A budapesti Szabadság téren 1921. január 16-án – fél évvel a trianoni békediktátum aláírása után – hetvenezer ember jelenlétében állították fel az elcsatolt országrészeket szimbolizáló Magyar Feltámadás szoborcsoportot, az úgynevezett irredenta szobrokat. Az irredenta kifejezés a XIX. századi Itáliából származott, később pedig minden olyan mozgalomra használták, amely idegen fennhatóság alatt álló honfitársak felszabadításáért küzdött. Az allegorikus szobrok megmintázására a korszak négy híres szobrászművészét kérték fel. A három méter magas szobrokat a tér északi (Parlament felé eső) oldalán legyező szerűen, az egyes égtájak felé tájolva helyezték el. A félkörben álló szobrok közé 1928-ban állították fel az Ereklyés Országzászló irredenta szimbólumokat tartalmazó alépítményét és a 20 méter magas, piros-fehér-zöldre festett zászlórúdját, amelyen a nemzeti gyász jegyében „félárbocra” engedték az országzászlót.

ÉSZAK, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása

A háromalakos szoborkompozíció főalakja a magyar nemzetet megszemélyesítő, keresztre feszített Hungária. Az ölébe kapaszkodó kisfiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi a régi anyaországhoz. Az egybeforrt alakok elé jobbról előretörő, izmos kuruc vitéz tartja védelmezően kivont kardját. A kuruc figura utalás a Felvidékről kiindult Rákóczi szabadságharcra, amelynek hadaiban a tótok és a magyarok egy zászló alatt küzdöttek.

DÉL, Szentgyörgyi István alkotása

A szigorú tekintetű izmos magyar férfi jobb kezében méretes pallos pihen, baljával magyar címerrel díszített pajzsot tart óvóan a délvidéki svábságot jelképező lány köré, aki hálával és szeretettel tekint rá. A nőalak a szorgalom és a békés munka jelképeként sarlót tart a kezében, lábainál a dúsan termő bácskai és bánáti földekre utaló búzakévék hevernek.

NYUGAT, Sidló Ferenc alkotása

Az elszakított vármegyéket jelképező megsebzett ifjú térdre hullva borul a szent Koronára, baljával a magyar címerre támaszkodik, jobbjával az elszakított őrségi vármegyék címereivel díszített pajzsot ölel. Mellette földre kényszerített, megsebzett, de szárnyát mégis felszállásra készítő turul látható. Föléjük emelkedik Hadúr alakja, aki bal kezét az ifjú címert szorító karján nyugtatja, jobbján pedig a nemzet pallosát tartja fenyegető pózban. A Hadúr arcáról dac, eltökéltség, hit és önbizalom sugárzik.

KELET, Pásztor János alkotása

A szoborcsoport központjában az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér, a székelyek legendás vezetője látható, amint az elcsatolt Erdélyt szimbolizáló – karjával az országrész címerét görcsösen ölelő – férfialak bilincseit széttépi, és újra talpra segíti. A dicső múltat idéző öltözetben ábrázolt Csaba királyfi jobbját székely kopjafára támasztja.